Üdvözöljük!
Ebösszeírás – 2025.
Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 42/B.§ (1) bekezdése alapján Öregcsertő Községi Önkormányzata ebrendészeti feladatainak ellátása érdekében, illetve a veszettség elleni oltás járványvédelmi vonatkozásaira tekintettel Öregcsertő község területén 2025. május 5-től – 2025. május 31-ig terjedő időszakban Öregcsertő község közigazgatási területén tartott ebek vonatkozásában ebösszeírást végez.
Az eb tulajdonosa/tartója az ebösszeíráskor köteles a törvényben előírt adatokat a települési önkormányzat rendelkezésére bocsátani.
Az ebösszeírás önbevallásos módszerrel történik.
Az ebtartóknak ebenként egy, a hivatkozott jogszabályban meghatározott adattartalmú adatlapot „Ebösszeíró adatlap” kell kitölteni és azt (azokat) az önkormányzathoz visszajuttatni. Az adatlapok beszerzése az ebtulajdonos/ebtartó kötelessége. Azok 2025. május 5. napjától kezdődően folyamatosan beszerezhetők az Öregcsertő Községi Önkormányzatnál, illetve elektronikus formában az E-önkormányzati portálon, a lentiekben megjelölt elérési útvonalon.
A kitöltéssel kapcsolatos tájékoztatás hivatali időben személyesen az önkormányzatnál (hétfő, kedd, szerda, csütörtök 7:30-16.00; péntek: 7:30-13:00), illetve a 78/456-190 telefonszámon kérhető.
Az ebösszeíró adatlapot ebenként kitöltve az alábbi módokon lehet benyújtani:
- postai úton Öregcsertő Községi Önkormányzat 6311 Öregcsertő, Kossuth utca 141. sz. alatti címre küldve,
- elektronikusan a csertopolghiv@tolna.net címre továbbítva,
- személyesen Öregcsertő Községi Önkormányzatnál (6311 Öregcsertő, Kossuth utca 141.) leadva,
- E-önkormányzati portálon keresztül (KAÜ azonosítást követően) https://ohp-20.asp.lgov.hu/ugyinditas link használatával. Az E-önkormányzat Portál felületéről az Általános vagy egyéb igazgatási ügyek ügycsoportban, ebnyilvántartás ügytípus kiválasztásával a nyomtatvány elérhető az online kitöltés és beküldés lehetőségét biztosító iForm űrlap formátumban, valamint – akár ügyfélkapus bejelentkezés nélkül is, magánszemélyek részére – nyomtatható PDF formátumban.
A korábbi ebösszeírás során bejelentett ebeket ismét be kell jelenteni!
Az ebösszeíró adatlapok leadásának határideje: 2025. május 31.
További fontos információk:
a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm.rendelet 17/B § (10) bekezdése értelmében a négy hónaposnál idősebb eb csak transzponderrel megjelölve tartható, ezért kérem, amennyiben a jogszabályban meghatározott kötelezettségének még nem tett eleget, úgy szíveskedjék a transzponderrel nem rendelkező ebeket állatorvosnál megjelöltetni.
Az ebösszeírásban mikrochippel ellátott és az állatorvosnál korábban bejelentett, a központi nyilvántartásban már szereplő, valamint a bilétával rendelkező és a helyi nyilvántartásban szereplő ebeket is be kell jelenteni.
Az ebtulajdonosok az ebösszeírást követően is kötelesek az adatokban bekövetkezett változásokat, szaporulatot írásban bejelenteni.
Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését és a benyújtott adatlapok valóságtartalmát a polgármesteri hivatal munkatársai ellenőrizni fogják.
Az ebösszeírás elmulasztásának jogkövetkezménye- az állatvédelmi bírságról szóló kormányrendelet alapján – minimum 30.000,- Ft pénzbírság.
Tájékoztatás eboltásról
A 41/1997. (V.28.) FM r., továbbá a 20/2001. (III.). FVM. Rendelet szerint minden 3 hónaposnál idősebb ebet a tulajdonosa vagy tartója köteles évenként saját költségére veszettség ellen beoltatni. A 3 hónapos kort elért ebeket 30 napon belül, majd 6 hónapon belül ismételten oltani kell.
A 81/2002. /IX. 4.) FVM r. 8 § (2) értelmében minden ebet a veszettség oltással egyidejűleg kötelező széles spektrumú szerrel féregteleníteni.
Összevezetett veszettség elleni oltásra csak chippel rendelkező kutyák hozhatók. A chip beültetésére az összevezetett oltás alkalmával nincs lehetőség, szabályellenes, ezért TILOS!
Aki az oltással egy időben szeretné a chipet beültetni, az, vagy otthonában kérje az oltást, vagy vigye állatorvosi rendelőbe.
OLTÁSI IDŐPONTOK: / oltó állatorvos Dr. Török Lajos /
- május 3. szombat 17:00 – 17:15 Csorna
17:45 – 18:00 Sportpálya
18:15 – 18:30 Kiscsertő
Pótoltás:
- május 7. szerda 9:00 – 9:15 Sportpálya
Az oltás díja 6500 Ft ebenként, plusz a féregtelenítő ára, mely 200 Ft tablettánként, a sorszámozott könyv ára 1000 Ft.
- Az eb tartási helyén elvégzett oltás esetén a fenti díjak mellett kiszállási költség is felszámításra kerül, azaz
- 6500Ft+féregtelenítő+kiszállás díja, májusban kedvezményesen 1000 Ft udvaronként+könyv /
- Az oltás és féregtelenítés megtörténtét az eb oltási könyvébe és a nyilvántartásba is be kell jegyeztetni.
- Az eb oltási könyvét mindenki hozza magával!
Öregcsertő, 2025. 04. 15.
Kis-Vén László
polgármester sk.
Ebzárlat és legeltetési tilalom elrendelése
2025. március 31. – 2025. április 20.
Ebzárlat és legeltetési tilalom elrendelése
2024. március 30. – 2024. április 19.
Öregcsertő és Kalocsa közötti kerékpározható közutak – partneri véleményezésre bocsátott munkarészek
Felhívás
TRE_m_tervezet
Ismertetés
Tartalom
Településfejlesztési koncepcióról
Településképi rendelet módosításának leírása
Tájékoztató Öregcsertő településrendezési eszközeinek módosításáról
Öregcsertő rövid története
Öregcsertővel kapcsolatos utalások legelőször a XIII. század elején tűnik fel. A falu elnevezése minden bizonnyal személynévből, a település egykori tulajdonosának nevéből ered.
A XIV. század elején ez a személynév a „-háza” összetétel formájában jelenik meg a különböző forrásokban.
A török kiűzését követően ismét módosul a falu elnevezése. Ekkor jelenik meg az „öreg”, illetve a „kis” előtag, amely a két, később egybeépülő település megkülönböztetését szolgálta.
Öregcsertő a Sárköz történelmileg kialakult településrendszeréhez tartozik. A Sárköz a Duna és mellékágaim által körülhatárolt szigetjellegű területre vonatkozik, melyre később települések épültek.
A falura vonatkozóan a legkorábbi adatok a XIII. század közepéből valók. IV. Béla egy 1239-ben kiadott oklevelében tesz említést a településről. Eszerint az uralkodó a szekszárdi apátságnak a Solt megyei Iván és Halom nevű birtokán tizenhat családot szabad jobbágyainak sorába emelt fel. A dokumentum azzal folytatódik, hogy háború esetén kötelesek az apátot hadba kísérni, s ezért minden más szolgálat alól mentesülnek. Említést tesz az oklevél egy bizonyos „Chertu” nevűről, aki már gyermekkorában hűségesen szolgálta az uralkodót.
A király nem feledkezvén meg róla, őt és összes rokonát szabad jobbággyá nyilvánította, s mentesítette a közadók fizetése alól. Hogy érdemeit a király kellően megjutalmazza, azokat a földeket, melyeknek már korábban haszonélvezője volt átadta neki örökös birtokul.
Feltételezhető, hogy az adományozott birtok a település határára is kiterjedt, melynek központi része a „Chertu”-család tulajdonában lévő falu volt.
A XIV. és a XV. századból származó, közigazgatási egységek megszervezését, birtokadományozási ügyeket, birtokvitákat tartalmazó oklevelekben a település neve a Chertewhaza” alakban állandósul.
A török hódítás jelentős változást okozott az ország, s egyben a település életében. Kalocsát és környékét a török végleg 1542-ben szállta meg, s rendezkedett be hosszab időre. A térség budai pasalik szegedi szandzsákjához tartozott kalocsai naije néven. Ez nem szpáhi, hanem a szultán birtokában lévő khász birtok volt.
Ezekből a defterekből, török adólajtstromokból, kitűnik az itt élő lakosság anyagi helyzete az adóztatásának mértéke.
Az 1686-ban meginduló felszabadító háború során a falu elnéptelenedett. Ezt az 1690-ban végzett összeírás is bizonyítja, amely Csertőháza nevét az elhagyott, elpusztult helyek között tünteti fel.
A térség, s egyben a település benépesítése a XVIII. század elején történt. Ekkor alakult ki a környékre nagyon sajátosan jellemző településforma, a szállás. Ennek a településformának a létrejöttét gazdasági, demográfiai okokkal és e környék természeti adottságának együttes hatásaival lehet magyarázni.
A lakosság lélekszáma a XIX. század közepéig lassú, e század második felében gyors növekedést mutat. Az itt élők egy része mezőgazdasági tevékenység mellett ipari vállalkozást is folytat.
A gazdasági fejlődés, ami a lakossági szám növekedésében is megmutatkozott, igen intenzívvé tette az önállósulásért folytatott harcot. Kalocsa egykori határából két önálló község alakult, Homokmégy és Szakmár.
Öregcsertő 1915-ig tartozott Homokmégyhez, mígnem elszakadva önálló községgé lépett elő. Igazgatásilag a települést négy puszta alkotta: maga a központ Öregcsertő, a vele hamarosan egybeépülő Kiscsertő, az őrjegi puszta és a Gajári-major.
