Üdvözöljük!
NÉPSZÁMLÁLÁS 2022.
Október 1-jén kezdődik hazánkban Magyarország teljes népességére és az összes lakására kiterjedő népszámlálás. Az adatgyűjtés pontos és részletes képet ad a népesség számáról, demográfiai jellemzőiről, egészségi állapotáról, iskolázottságáról, foglalkoztatottságáról, nemzetiségi és vallási összetételéről, élet- és lakáskörülményeiről. A népszámláláson való részvételt a 2018. évi CI. törvény írja elő, eredményei mindannyiunk mindennapjait, jövőjét befolyásoló szociális és gazdasági döntések, országos, regionális és helyi fejlesztések alapjául szolgálnak.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) minden magyarországi lakcímre szeptember utolsó napjaiban postai felkérőlevelet küld. Ez nem névre szólóan érkezik a postaládába, a címzésben csak a ház címe szerepel. Annak érdekében, hogy a felkérőlevél minden háztartásba eljusson, kérjük, még a népszámlálás előtt mindenki gondoskodjon arról, hogy háza falán, a kerítésén látható legyen a házszám, hiszen ezzel megkönnyítik a felkérőleveleket kézbesítők munkáját. Nagyon fontos, hogy a felkérőlevelet mindenki őrizze meg! A levélben a népszámlálásról szóló hasznos információk mellett egy 12 jegyű belépési kód is található, aminek segítségével minden háztartás önállóan, interneten keresztül ki tudja tölteni a népszámlálási kérdőíveket a népszámlálás honlapján (nepszamlalas2022.hu).
Kérdőívet kell kitölteni
- mindenkiről, aki Magyarországon él,
- azokról is, akik átmenetileg, 12 hónapnál rövidebb ideig külföldön tartózkodnak,
- a külföldi állampolgárokról is, ha legalább 3 hónapja Magyarországon tartózkodnak.
A népszámlálás során a lakáskörülményekről is nyilatkozunk. Az ország területén minden
- lakás,
- lakott üdülő és lakott egyéb lakóegység,
- közösségi éjszakai elhelyezést szolgáló intézmény összeírása megtörténik.
(Fontos, hogy a lakáskérdőívet minden, a tulajdonunkban álló, de adott esetben nem lakott, üresen álló lakásról is ki kell tölteni, az arra a címre érkezett felkérőlevél alapján.)
Minden háztartásnak egy lakáskérdőívet és annyi személyi kérdőívet kell kitölteni, ahányan a lakásban laknak. A kérdőív kérdéseire a 2022. október 1-jén fennálló állapotot alapul véve kell válaszolni.
A népszámlálási kérdőívet önállóan, az interneten október 1. és 16. között lehet kitölteni, egy, erre a célra létrehozott zárt rendszerű, online felületen keresztül, amelybe a felkérőlevélben szereplő egyedi, 12 jegyű kóddal lehet belépni. Mindazok, akik október 16-ig online kitöltik a népszámlálási kérdőívet, nyereményjátékban vehetnek részt, amelynek keretében az online kitöltési időszak alatt naponta 5 db, egyenként 100 000 forint értékű ajándékutalványt sorsol ki a KSH a kitöltők között. Fontos, hogy a kitöltés végeztével kapott, a kitöltést igazoló kódot mindenki őrizze meg, mert azzal igazolható, hogy valóban megtörtént az online válaszadás, ki lettek töltve a kérdőívek. Azokat a háztartásokat, amelyek október 16-ig nem élnek az online kitöltés lehetőségével, október 17. és november 20. között számlálóbiztosok keresik fel, akik tableten rögzítik a válaszaikat. Akik pedig sem online, sem számlálóbiztos által nem teljesítik november 20-ig az adatszolgáltatási kötelezettségüket, november 21. és 28. között a település jegyzőjénél jelentkezve tehetnek ennek eleget.
Településfejlesztési koncepcióról
Településképi rendelet módosításának leírása
Tájékoztató Öregcsertő településrendezési eszközeinek módosításáról
Öregcsertő rövid története
Öregcsertővel kapcsolatos utalások legelőször a XIII. század elején tűnik fel. A falu elnevezése minden bizonnyal személynévből, a település egykori tulajdonosának nevéből ered.
A XIV. század elején ez a személynév a „-háza” összetétel formájában jelenik meg a különböző forrásokban.
A török kiűzését követően ismét módosul a falu elnevezése. Ekkor jelenik meg az „öreg”, illetve a „kis” előtag, amely a két, később egybeépülő település megkülönböztetését szolgálta.
Öregcsertő a Sárköz történelmileg kialakult településrendszeréhez tartozik. A Sárköz a Duna és mellékágaim által körülhatárolt szigetjellegű területre vonatkozik, melyre később települések épültek.
A falura vonatkozóan a legkorábbi adatok a XIII. század közepéből valók. IV. Béla egy 1239-ben kiadott oklevelében tesz említést a településről. Eszerint az uralkodó a szekszárdi apátságnak a Solt megyei Iván és Halom nevű birtokán tizenhat családot szabad jobbágyainak sorába emelt fel. A dokumentum azzal folytatódik, hogy háború esetén kötelesek az apátot hadba kísérni, s ezért minden más szolgálat alól mentesülnek. Említést tesz az oklevél egy bizonyos „Chertu” nevűről, aki már gyermekkorában hűségesen szolgálta az uralkodót.
A király nem feledkezvén meg róla, őt és összes rokonát szabad jobbággyá nyilvánította, s mentesítette a közadók fizetése alól. Hogy érdemeit a király kellően megjutalmazza, azokat a földeket, melyeknek már korábban haszonélvezője volt átadta neki örökös birtokul.
Feltételezhető, hogy az adományozott birtok a település határára is kiterjedt, melynek központi része a „Chertu”-család tulajdonában lévő falu volt.
A XIV. és a XV. századból származó, közigazgatási egységek megszervezését, birtokadományozási ügyeket, birtokvitákat tartalmazó oklevelekben a település neve a Chertewhaza” alakban állandósul.
A török hódítás jelentős változást okozott az ország, s egyben a település életében. Kalocsát és környékét a török végleg 1542-ben szállta meg, s rendezkedett be hosszab időre. A térség budai pasalik szegedi szandzsákjához tartozott kalocsai naije néven. Ez nem szpáhi, hanem a szultán birtokában lévő khász birtok volt.
Ezekből a defterekből, török adólajtstromokból, kitűnik az itt élő lakosság anyagi helyzete az adóztatásának mértéke.
Az 1686-ban meginduló felszabadító háború során a falu elnéptelenedett. Ezt az 1690-ban végzett összeírás is bizonyítja, amely Csertőháza nevét az elhagyott, elpusztult helyek között tünteti fel.
A térség, s egyben a település benépesítése a XVIII. század elején történt. Ekkor alakult ki a környékre nagyon sajátosan jellemző településforma, a szállás. Ennek a településformának a létrejöttét gazdasági, demográfiai okokkal és e környék természeti adottságának együttes hatásaival lehet magyarázni.
A lakosság lélekszáma a XIX. század közepéig lassú, e század második felében gyors növekedést mutat. Az itt élők egy része mezőgazdasági tevékenység mellett ipari vállalkozást is folytat.
A gazdasági fejlődés, ami a lakossági szám növekedésében is megmutatkozott, igen intenzívvé tette az önállósulásért folytatott harcot. Kalocsa egykori határából két önálló község alakult, Homokmégy és Szakmár.
Öregcsertő 1915-ig tartozott Homokmégyhez, mígnem elszakadva önálló községgé lépett elő. Igazgatásilag a települést négy puszta alkotta: maga a központ Öregcsertő, a vele hamarosan egybeépülő Kiscsertő, az őrjegi puszta és a Gajári-major.
