bvÜdvözöljük!bv

HIRDETMÉNY

ÖREGCSERTŐ KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

a településfejlesztési, településrendezési és településképi dokumentumok partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 4/2017. (IV. 13.) sz. partnerségi rendelete alapján tekintettel a veszélyhelyzet ideje alatt egyes településfejlesztési, településrendezési és településkép-védelmi szabályok eltérő alkalmazásáról szóló 546/2020.(XII.2.) Kormányrendelet 2.§ (1) bekezdés b-c) pontjaira

ÉRTESÍTI AZ INGATLANNAL RENDELKEZŐ SZEMÉLYEKET, VALAMENNYI SZÉKHELLYEL, TELEPHELLYEL RENDELKEZŐ GAZDÁLKODÓ SZERVEZETET, BEJEGYZETT EGYHÁZAT ÉS CIVIL SZERVEZETET, HOGY

AZ 5301. J. MELLÉKÚT – SZAKMÁR ÖSSZEKÖTŐÚT LÉTESÍTÉSE ÉRDEKÉBEN TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSÁT KEZDEMÉNYEZTE 39/2020. (X. 15.) SZ. HATÁROZATÁVAL.

Dokumentáció és hozzászólás

Tájékoztatás az 5301. jelű mellékút – Szakmár közötti összekötő út

építési engedélyezéséről

A tervezett út, az 5301 j. (Kiskőrös-Kalocsa közötti) összekötőút 59+037,20 km. szelvényétől, 1,675 km hosszon, 2×1 sávon vezetett mellékútként, a meglévő Szakmár, Kiskőrösi utca folytatásában megépített mezőgazdasági úthoz csatlakozik. A projekt a 345/2012. (XII. 6.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének 1.3.82. pontja szerint, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás.

A NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (Építtető) megrendelésére, a Pannonway Építő Kft. elkészítette az útszakasz engedélyezési terveit.

Az útszakasz építési engedélyezési eljárásának lefolytatásában illetékes hatóság a Bács Kiskun Megyei Kormányhivatal Közlekedési, Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Útügyi Osztálya (engedélyező hatóság).

Az építési engedélyezés az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló 93/2012. (V. 10.) Korm. rendelet alapján történik.

Az útépítési engedély idegen ingatlan birtokba vételére, annak az építéssel összefüggő használatára nem jogosít, az építéssel összefüggésben támasztható polgári igényt nem dönt el és nem mentesít egyéb előírt engedély megszerzésének kötelezettsége alól.

Tehát jelen építési engedélyeztetési eljárásnak nem tárgya az érintett ingatlanok megszerzése. A beruházással érintett területek megvásárlására/kisajátítására – külön eljárásban – az út kivitelezésre történő elrendelése után van mód, melyről minden érintett ingatlantulajdonos értesítést fog kapni.

E_00T_01.01_V02  E_00T_01.02_V02

 

Öregcsertő rövid története

Öregcsertővel kapcsolatos utalások legelőször a XIII. század elején tűnik fel. A falu elnevezése minden bizonnyal személynévből, a település egykori tulajdonosának nevéből ered.

A XIV. század elején ez a személynév a „-háza” összetétel formájában jelenik meg a különböző forrásokban.

A török kiűzését követően ismét módosul a falu elnevezése. Ekkor jelenik meg az „öreg”, illetve a „kis” előtag, amely a két, később egybeépülő település megkülönböztetését szolgálta.

Öregcsertő a Sárköz történelmileg kialakult településrendszeréhez tartozik. A Sárköz a Duna és mellékágaim által körülhatárolt szigetjellegű területre vonatkozik, melyre később települések épültek.

A falura vonatkozóan a legkorábbi adatok a XIII. század közepéből valók. IV. Béla egy 1239-ben kiadott oklevelében tesz említést a településről. Eszerint az uralkodó a szekszárdi apátságnak a Solt megyei Iván és Halom nevű birtokán tizenhat családot szabad jobbágyainak sorába emelt fel. A dokumentum azzal folytatódik, hogy háború esetén kötelesek az apátot hadba kísérni, s ezért minden más szolgálat alól mentesülnek. Említést tesz az oklevél egy bizonyos „Chertu” nevűről, aki már gyermekkorában hűségesen szolgálta az uralkodót.

A király nem feledkezvén meg róla, őt és összes rokonát szabad jobbággyá nyilvánította, s mentesítette a közadók fizetése alól. Hogy érdemeit a király kellően megjutalmazza, azokat a földeket, melyeknek már korábban haszonélvezője volt átadta neki örökös birtokul.
Feltételezhető, hogy az adományozott birtok a település határára is kiterjedt, melynek központi része a „Chertu”-család tulajdonában lévő falu volt.

Tovább

A XIV. és a XV. századból származó, közigazgatási egységek megszervezését, birtokadományozási ügyeket, birtokvitákat tartalmazó oklevelekben a település neve a Chertewhaza” alakban állandósul.

A török hódítás jelentős változást okozott az ország, s egyben a település életében. Kalocsát és környékét a török végleg 1542-ben szállta meg, s rendezkedett be hosszab időre. A térség budai pasalik szegedi szandzsákjához tartozott kalocsai naije néven. Ez nem szpáhi, hanem a szultán birtokában lévő khász birtok volt.
Ezekből a defterekből, török adólajtstromokból, kitűnik az itt élő lakosság anyagi helyzete az adóztatásának mértéke.

Az 1686-ban meginduló felszabadító háború során a falu elnéptelenedett. Ezt az 1690-ban végzett összeírás is bizonyítja, amely Csertőháza nevét az elhagyott, elpusztult helyek között tünteti fel.
A térség, s egyben a település benépesítése a XVIII. század elején történt. Ekkor alakult ki a környékre nagyon sajátosan jellemző településforma, a szállás. Ennek a településformának a létrejöttét gazdasági, demográfiai okokkal és e környék természeti adottságának együttes hatásaival lehet magyarázni.

A lakosság lélekszáma a XIX. század közepéig lassú, e század második felében gyors növekedést mutat. Az itt élők egy része mezőgazdasági tevékenység mellett ipari vállalkozást is folytat.
A gazdasági fejlődés, ami a lakossági szám növekedésében is megmutatkozott, igen intenzívvé tette az önállósulásért folytatott harcot. Kalocsa egykori határából két önálló község alakult, Homokmégy és Szakmár.

Öregcsertő 1915-ig tartozott Homokmégyhez, mígnem elszakadva önálló községgé lépett elő. Igazgatásilag a települést négy puszta alkotta: maga a központ Öregcsertő, a vele hamarosan egybeépülő Kiscsertő, az őrjegi puszta és a Gajári-major.

Skip to content