bvÜdvözöljük!bv

 

Ebzárlat és legeltetési tilalom elrendelése
2024. március 30. – 2024. április 19.

Határozat


Öregcsertő és Kalocsa közötti kerékpározható közutak  – partneri véleményezésre bocsátott munkarészek

Felhívás
TRE_m_tervezet
Ismertetés
Tartalom

 


 

ÖREGCSERTŐ KÖZSÉG ÓVODÁJA pályázatot hirdet Közalkalmazotti jogviszony (Kjt.) keretében óvodapedagógus munkakör betöltésére.

 


 

Településfejlesztési koncepcióról

Felhívás

Településképi rendelet módosításának leírása

Rendelet tervezet

 

Közlemény NIF Zrt.

Tájékoztató Öregcsertő településrendezési eszközeinek módosításáról

5301. j. mellékút – Szakmár összekötőút érdekében Öregcsertő településrendezési eszközeinek 2021. március 23-án jóváhagyott módosítása

 


 

Öregcsertő rövid története

Öregcsertővel kapcsolatos utalások legelőször a XIII. század elején tűnik fel. A falu elnevezése minden bizonnyal személynévből, a település egykori tulajdonosának nevéből ered.

A XIV. század elején ez a személynév a „-háza” összetétel formájában jelenik meg a különböző forrásokban.

A török kiűzését követően ismét módosul a falu elnevezése. Ekkor jelenik meg az „öreg”, illetve a „kis” előtag, amely a két, később egybeépülő település megkülönböztetését szolgálta.

Öregcsertő a Sárköz történelmileg kialakult településrendszeréhez tartozik. A Sárköz a Duna és mellékágaim által körülhatárolt szigetjellegű területre vonatkozik, melyre később települések épültek.

A falura vonatkozóan a legkorábbi adatok a XIII. század közepéből valók. IV. Béla egy 1239-ben kiadott oklevelében tesz említést a településről. Eszerint az uralkodó a szekszárdi apátságnak a Solt megyei Iván és Halom nevű birtokán tizenhat családot szabad jobbágyainak sorába emelt fel. A dokumentum azzal folytatódik, hogy háború esetén kötelesek az apátot hadba kísérni, s ezért minden más szolgálat alól mentesülnek. Említést tesz az oklevél egy bizonyos „Chertu” nevűről, aki már gyermekkorában hűségesen szolgálta az uralkodót.

A király nem feledkezvén meg róla, őt és összes rokonát szabad jobbággyá nyilvánította, s mentesítette a közadók fizetése alól. Hogy érdemeit a király kellően megjutalmazza, azokat a földeket, melyeknek már korábban haszonélvezője volt átadta neki örökös birtokul.
Feltételezhető, hogy az adományozott birtok a település határára is kiterjedt, melynek központi része a „Chertu”-család tulajdonában lévő falu volt.

Tovább

A XIV. és a XV. századból származó, közigazgatási egységek megszervezését, birtokadományozási ügyeket, birtokvitákat tartalmazó oklevelekben a település neve a Chertewhaza” alakban állandósul.

A török hódítás jelentős változást okozott az ország, s egyben a település életében. Kalocsát és környékét a török végleg 1542-ben szállta meg, s rendezkedett be hosszab időre. A térség budai pasalik szegedi szandzsákjához tartozott kalocsai naije néven. Ez nem szpáhi, hanem a szultán birtokában lévő khász birtok volt.
Ezekből a defterekből, török adólajtstromokból, kitűnik az itt élő lakosság anyagi helyzete az adóztatásának mértéke.

Az 1686-ban meginduló felszabadító háború során a falu elnéptelenedett. Ezt az 1690-ban végzett összeírás is bizonyítja, amely Csertőháza nevét az elhagyott, elpusztult helyek között tünteti fel.
A térség, s egyben a település benépesítése a XVIII. század elején történt. Ekkor alakult ki a környékre nagyon sajátosan jellemző településforma, a szállás. Ennek a településformának a létrejöttét gazdasági, demográfiai okokkal és e környék természeti adottságának együttes hatásaival lehet magyarázni.

A lakosság lélekszáma a XIX. század közepéig lassú, e század második felében gyors növekedést mutat. Az itt élők egy része mezőgazdasági tevékenység mellett ipari vállalkozást is folytat.
A gazdasági fejlődés, ami a lakossági szám növekedésében is megmutatkozott, igen intenzívvé tette az önállósulásért folytatott harcot. Kalocsa egykori határából két önálló község alakult, Homokmégy és Szakmár.

Öregcsertő 1915-ig tartozott Homokmégyhez, mígnem elszakadva önálló községgé lépett elő. Igazgatásilag a települést négy puszta alkotta: maga a központ Öregcsertő, a vele hamarosan egybeépülő Kiscsertő, az őrjegi puszta és a Gajári-major.

Leader palyazatok
Megnyert palyazatok
Megszakítás